Szatmár megyénkben magyar tannyelvű, kilencedik osztályos esti tagozat csupán egy helyen, a Nagykárolyi Kalazanci Szent József Gimnáziumban indul, itt 28 szabad hely várja a filológia profilú osztályba iratkozókat, tájékoztatott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A Szatmárnémeti Református Gimnáziumban idén már nem indul magyar nyelvű, esti tagozatos XI. osztály, mondta el Szilágyi Éva, az intézmény igazgatónője. /(bumbulut): Megszűnőben az esti tagozatok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 11./
2009. augusztus 14.
Precedenst teremt Kovács Jenő nagykárolyi polgármester a mostanihoz hasonló találkozókból: helyi tanácsosokat, közéleti személyiségeket, vállalkozókat hívott össze, és bemutatta a megvalósított, folyamatban lévő és tervezett beruházásokat, projekteket. /F. I. : Nagykároly: projektek bemutatása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 14./
2009. augusztus 15.
Petkes József, a Szatmár Megyei Nyugdíjpénztár nagykárolyi munkapontjának vezetője szerint önkényes döntés volt az iroda megszüntetése. Sabou Eugenia újonnan kinevezett igazgató értesítette az ott dolgozókat, hogy ezentúl Szatmárnémetibe kell bejárniuk. Petkes József szabadságáról visszatérve, utólag tudta meg azt, hogy felszámolták az általa vezetett irodát, és a többi alkalmazottal együtt ő is Szatmárnémetibe ingázhat a jövőben. – Kihasználták a helyzetet, hogy távol vagyok, ellenkező esetben biztos, hogy nem engedtem volna be az irodába a számítógépeket és az aktákat elszállítókat. Az új igazgatónő senkire nem hallgat, önfejű, nem számít neki a törvényesség, a PSD politikáját tartja csak szem előtt, mondta Petkes József. Az igazgatónőnek az a kijelentése nem állja meg a helyét, hogy sok lett volna a panasz az iroda munkájára. Itt ugyanis román, magyar, német nyelven szóltak a kliensekhez, ha kellett, és a munka óramű pontossággal folyt. Petkes József szerint nemzetiségi ügy áll a nagykárolyi nyugdíjpénztár-iroda bezárásának hátterében. Szembetűnő, hogy egy 90 százalékosan magyarlakta vidéken történt az eset. /(fi): Nagykárolyi nyugdíjosztály: Petkes cáfol. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 15./
2009. augusztus 24.
Augusztus 22-23-án a hagyományos városnapokkal zárult Nagykárolyban a nyári rendezvények sora. Minden egyes napon akadt látnivaló – voltak rock-, valamint dzsesszkoncertek, kiállításmegnyitók, felléptek helyi táncegyüttesek, voltak színielőadások is. Kiállítás nyílt a második mezőfényi alkotótábor résztvevőinek munkáiból, utána pedig „Emlékek az Aranykorból“ címmel nyílt tárlat a Nagykárolyi Művelődési Ház szervezésében. Megkoszorúzták Ruha István sírhelyét a református temetőben. A folkszínpadon román, másnap pedig magyar népi együttesek előadásait tekinthették meg az érdeklődők, majd a Szatmárnémeti Északi Színház művészei mulattatták a közönséget. /Városnapok Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./
2009. augusztus 31.
1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak – Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano – a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és Székelyföld. A döntés előzményeihez tartozik, hogy a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24 között folytatott román–magyar tárgyalások nem vezettek eredményre a területátadás kérdésében. A magyar csapatok 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszakapott területre. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt. /Hatvankilenc évvel ezelőtt lett újra magyar terület Észak-Erdély. = Erdély. Ma, aug. 30./
2009. szeptember 29.
A magyar reneszánsz két nagy Bálintja címmel tartott előadást szeptember 27-én, vasárnap a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében Kobzos Kiss Tamás Magyar Örökség díjas és Deák Endre Tinódi-díjas. Az előadáson Balassi Bálint-versek hangzottak el koboz- és lantkísérettel, valamint Bakfark Bálint művei csendültek fel. A városi önkormányzat és művelődési ház csaknem telt házas rendezvényén Deák Endre házigazda, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője elmondta, ezzel a műsorukkal tavaly októberben debütáltak Budapesten, és azóta már többek között a csíkszeredai régizene-fesztiválon is felléptek. „A múlt héten a szatmárnémeti filharmóniában és a szilágysomlyói Báthory-napokon is előadtuk a két Bálinttól származó darabokat” – mesélte a nagykárolyi művész. /Végh Balázs: Reneszánsz dallamok Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2009. október 1.
Közel öt hétig tart a Szatmár megyei önkormányzat Szatmári kulturális karaván elnevezésű rendezvénysorozata. Másfél hónap alatt hat városba kívánják eljuttatni az általuk működtetett kulturális intézmények előadásait, kiállításait, jelezte Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök. Szinte valamennyi hagyományőrző, valamint művészeti jellegű rendezvény a megyeközpontban kap helyet. Szeptember 28. és november 8. között Erdődön, Avasfelsőfaluban, Sárközújlakon, Tasnádon, Nagykárolyban és végezetül Szatmárnémetiben mutatkozik be a karaván. A tervek szerint ezután minden évben megrendezik ezt az őszi turnét. /Végh Balázs: Kulturális karaván Szatmár megyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2009. október 12.
Október 11-én a nagykárolyi Károli Gáspár református templomban egyházmegyei kórustalálkozót tartottak, melynek keretében Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő hirdetett igét. Az énekkarok szolgálata után Szegedi László esperes nyitotta meg az 500 éve született Kálvin emlékére szervezett kiállítást. /(babos): Egyházmegyei kórustalálkozó Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 12./
2009. október 12.
Október 9-11-e között a Szatmári Híd Egyesület meghívására észak-partiumi turnéra érkezett a szerbiai Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. Két darabot – a gyermekeknek szánt Erdők meséjét és a felnőtteknek való Magyar Piétát – mutattak be Zilahon, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. A gyermekdarabról az egyik néző így vélekedett: „Csodálat, hogy két ember ennyi szerepet, ilyen színesen adhat elő, s a hála, hogy előhozták belőlem a gyermeki örömöt. ” A Siposhegyi Péter művének felhasználásával színre került Magyar Piéta is sikert aratott a nézők körében. A mű nem más, mint a délvidéki magyarság élete, megpróbáltatásai, örömei, bukásai, végzete, újraéledése az 1944-től napjainkig terjedő időszakban. /Gyermeki öröm és sorstörténet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 12./
2009. október 12.
Kiss Kornél Iván nagykárolyi származású tanár, közíró október 11-én A gyűrű legendája című, Szent Kinga életét bemutató regényét dedikálta Nagykárolyban, a Szent László Közösségi Házban. A 77 éves szerző, aki Sík János néven korábban erdélyi magyar lapokban publikált, Nagybányán, majd Budapesten tevékenykedett matematikatanárként. Szent Kingáról szóló regényének bemutatóját a nagykárolyi katolikus nőszövetség meghívására tartotta. /Regény Szent Kingáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 12./
2009. október 13.
Október 11-én, vasárnap, a Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából tartott eseménysorozat keretében a nagykárolyi Károli Gáspár református templom falán egy emléktáblát is elhelyeztek a reformáció vezéralakjának tiszteletére. /Kálvin-emléktáblát avattak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 13./
2009. október 20.
A jelentős adósságok ellenére egyelőre zavartalanul működik a távhőszolgáltatás az erdélyi városokban. Nagykárolyban 2000 ősze óta minden család maga gondoskodik a fűtésről, ugyanis a helyi önkormányzat megszüntette a távhőszolgáltatást, tájékoztatott Bekő Tamás városmenedzser. Szatmárnémeti lakossága 2002 óta fűti önerőből otthonát. Csíkszeredában már október elsejétől fűtenek, közölte Duda Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója. Székelyudvarhelyen október 15-étől biztosított a távhőszolgáltatás az Urbana Rt. által ellátott mintegy 3000 lakásban, mondta el Ráduly Mihály, a cég igazgatója. Nagyváradon idén nem emelték a hőenergia árát. Csökken a távhőszolgáltatás díjszabása Kolozsváron. /Pap Melinda, Nagy Orsolya, Máthé Éva, Jánossy Alíz, Csáki Emese: Támogatásfüggő távfűtés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2009. október 21.
Első ízben szervezett kiállítást Nagykárolyban a Szatmári Alkotóházi Képzőművészek Egyesülete. Gergely Csaba festőművész, az egyesület elnöke megnyitóbeszédében elmondta: az általa irányított szervezet 1977-ben alakult, és kezdetben 7 tagja volt csupán. Mára már 50 képzőművész csatlakozott az egyesülethez. Az egyesület már megalakulásától kezdve számos seregszemlén részt vett, hivatalosan 2008 elején jegyeztették be. A nagykárolyi közönség egyébként gazdag válogatást: portrét, tájképet, csendéletet, kompozíciós műveket és szobrokat, valamint domborműveket is láthat. /Végh Balázs: Nagykárolyban mutatkoztak be a szatmárnémeti képzőművészek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
2009. október 22.
Kovács Jenő nagykárolyi polgármester Szatmárnémetiben aláírta a nagykárolyi Károlyi-kastély, valamint az erdődi várrom restaurációs munkálatairól szóló szerződést. A nagykárolyi önkormányzat az erdődivel közösen körülbelül ötmillió eurót nyert a Regionális Operatív Programból a két műemlék felújítási illetve állagmegőrzési munkálataira. /Indul a Károlyi-kastély felújítása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 22./
2009. október 22.
Az 1956-os forradalomra emlékeznek október 22-én Nagykárolyban a Petőfi-szobornál. Lőrincz Zoltán főszervező elmondta, hiánypótlónak szánja a rendezvényt, mivel a városban mindeddig nem emlékeztek meg az 56-os eseményekről, jövőtől pedig azt tervezi, hogy meghonosítja augusztus 20. megünneplését is. Magánszemélyként járta ki az engedélyeztetését, és nem hívott meg magas beosztású tisztségviselőket. Családiasra tervezik az ünneplést, mindenkit nagy szeretettel látnak, aki elhelyezné az emlékezés virágait (56-os kegyhely a városban nem lévén) a Petőfi-szobornál, sőt szólhatnak is azok, akik szeretnék gondolataikat megosztani a forradalmi eseményekkel kapcsolatosan. Lőrincz Zoltán egyetlen személyt hívott meg, Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspököt. Mózes Árpád, sok határon kívül élő magyar társához hasonlóan együttérzését fejezte ki mindazokkal, akik fegyverrel a kezükben harcoltak Magyarország felszabadításáért, ezért – koholt vádak alapján – börtönbüntetésre ítélték. Azzal vádolták, hogy 1956-ban, amikor egy debreceni diákcsoport a kolozsvári Teológiai Intézetbe látogatott, a kollégiumban nacionalista magyar nótákat és tiltott egyetemista dalokat énekelt, a magyarországi „ellenforradalom” idején lelkesedéssel fogadta az ottani eseményeket. Mózes Árpádot 18 évi szigorított börtönnel és teljes vagyonelkobzással sújtották. /Az 56-os megemlékezés Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 22./
2009. október 24.
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófiai Kara közös szervezésében nemzetközi vándorkiállítás indul az erdélyi fejedelmek által adományozott címerekből, eredeti armálisok fotóinak és címereinek másolataiból. A kiállítás anyagát Szálkai Tamás történész (Debreceni Egyetem) állított össze – bevezető tanulmánnyal és leíró szöveggel – Armales Transylvanorum. Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból címmel, reprezentatív kötetben, a gödöllői Attraktor Kiadó gondozásában jelenik meg. Hat magyarországi és romániai közgyűjtemény anyagából válogatott ötven címer, illetve a tudományos igényű tanulmány hároméves kutatómunka hozadékát osztja meg, többnyire nyomtatásban soha nem látott képekkel illusztrálva. A kiállításnak az alábbi városok adnak otthont: Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagyvárad, Debrecen, majd több magyarországi helyszín után végül Budapest. A kolozsvári ünnepélyes megnyitó október 26-án lesz. /”Armales Transylvanorum” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2009. október 25.
Nagykárolyban első alkalommal tartottak ‘56-os megemlékezésen. A rendezvényen Nagy Sándor református esperes tartott nyitóbeszédet, majd Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke mondta el gondolatait Az esemény ünnepi szónoka Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus lelkész, püspök volt, akit annak idején bebörtönöztek. Fellépett a Nagykárolyi Kertvárosi Református Egyházközség kórusa, nagykárolyi középiskolás diákok szavaltak. /(babos): Hangulatos megemlékezés Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 26./
2009. november 2.
Idén is sikeres volt a nagykárolyi néptánctalálkozó, melyet – akárcsak korábban – most is a Rekettye Kulturális Egyesület szervezett. Az október 31-én kilencedik alkalommal megrendezett találkozón körülbelül 120-an vettek részt. A felnőtteknek szóló táncelőadások este kezdődtek a Károlyi-kastélyban, ahol helybéli és meghívott néptáncegyüttesek léptek fel, melyhez a nagyváradi Kicsi és Barátai zenekar muzsikált. Elsőként a Rekettye néptánccsoport utánpótlás-együttese lépett fel mezőségi tánccal. A színvonalas előadások táncházzal zárultak. /Babos Krisztina: Sikeres volt a néptánctalálkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 2./
2009. november 3.
„Itt, Szatmár megyében, hagyománya van a nemzetiségek közötti együttműködésnek, annak, hogy az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum tanácsosai és polgármesterei közösen tervezik a közösség jövőjét” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Nagykárolyban, ahol Szatmár megyei polgármesterekkel, alpolgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel találkozott. A találkozón Hágó Árpád nagykárolyi önkormányzati képviselő elmondta, a kampány során a jelöltek politikai programjaik ütköztetése helyett egymás sárbadöngölésével foglalkoznak. „Ez alól kivétel az RMDSZ jelöltje, hiszen egy magyar jelöltnek másnak kell lennie. Ha az én nemzedékem nem is, remélem, a következő már megéri, hogy magyar jelölt egyenlő eséllyel induljon a romániai elnökválasztáson” – hangsúlyozta a nagykárolyi tanácsos. /”Szalonképesebbek a szászok. ” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2009. november 14.
Négynapos fesztivállal és tudományos ülésszakkal emlékezik Ruha István hegedűművészre a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia közössége, volt tanítványai és tisztelői. November 14-én tudományos konferencia nyitja a rendezvényt. Előadást tart többek között Angi István zeneakadémiai professzor, Visnyai Csaba nagykárolyi zenetanár és Bányainé Line Ildikó, a Budapesti Rádió zenekarának hangversenymestere. A következő napokon koncertekkel áldoznak Ruha István hegedűművész emlékének. /Nagy-Hintós Diana: Ruha István hegedűművészre emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2009. november 19.
Tavasszal elkezdődhet a bioetanolgyár építése Nagykárolyban. Az üzem évi 300 ezer tonna kukoricát használna fel a környezetkímélő benzin gyártásában. A beruházást szervező cég képviselője, Kerekes Ferenc szerint mindenképpen jól döntöttek, hogy éppen Nagykárolyt választották, mert ezen a vidéken könnyűszerrel megtermelik azt az évi háromszázezer tonna kukoricát. /Sike Lajos: Tenger(ny)i üzlet. Jövő tavasszal elkezdődhet a bioetanolgyár építése Nagykárolyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2009. november 23.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Szatmárnémetiben működő Kölcsey Kör szervezésében idén huszadik alkalommal emlékeztek Ady Endrére. November 22-én a Szatmár Megyei Múzeumban kezdődött a megemlékezés Ady Endre öröksége és az irodalom felelőssége című szimpózium keretén belül. Az előadók között neves szakemberek értekeztek Ady munkásságáról, irodalomban betöltött szerepéről. Az előadók között volt Kozma Dezső egyetemi tanár Kolozsvárról, a nagykárolyi Balla Lóránt helytörténész, valamint a pozsonyi Duray Miklós. A megemlékezés Érmindszenten – Adyfalván, a költő szülőfalujában folytatódik. /Emlékezés Ady Endrére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 22./ November 19-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájában, 20-án Szatmárnémetiben, 21-en pedig Érmindszenten, a szülőfalujában ünnepeltek. Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör egész napos irodalmi tanácskozást szervezett Ady Endre öröksége és az irodalom felelőssége címen. Megrendezték az immár hagyományossá vált Ifjú szívekben élek című Kárpát-medencei pódiumbemutatót. Érmindszenten felszentelték a református templomot. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László europarlamenti képviselő is. Nagyváradon több helyszínen is megemlékeztek Ady Endréről. /Végh Balázs: Háromnapos rendezvénnyel emlékeztek Adyra Szatmár megyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./
2009. december 2.
Megjelent a Hírlap Könyvek sorozat legújabb kötete: dr. Németi János nagykárolyi történész, muzeológus Barangolások Szatmárban című kötete, amelyet a Scriptor Alapítvány adott ki. /Újabb Hírlap-kötet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 2./
2009. december 7.
Elkezdik Erdély egyik legszebb lovagvárát, a magyar történelemben nagy szerepet játszó Károlyiak várkastélyát restaurálni. A tervek szerint két év múlva lesz kész, jelezte Kovács Jenő Nagykároly polgármestere. Az átadást 2011. december 6-ra tervezik, ekkor emlékeznek a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke megkötésének háromszázadik évfordulójára, s vele a svábok idetelepítésére is. Sikeres uniós pályázat révén 5,1 millió eurót kaptak a munkálatokra, ekkora összeget magyar vonatkozású műemlékre eddig még nem adtak Romániában. /Sike Lajos: Megszépül a várkastély. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2009. december 7.
Barangolások Szatmárban /Scriptor Alapítvány, Szatmárnémeti, Hírlap Könyvek sorozat 17. kötete/ címmel mutatták be Németi János nagykárolyi régész legújabb kötetét a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke a szerző munkásságát, Gindele Róbert, a Szatmár Megyei Múzeum régésze pedig a most megjelent könyvet méltatta. Kovács Jenő polgármester kifejtette, létre kellene hozni Nagykároly várostörténeti múzeumát, amelyre szaktanácsadóként tisztelettel felkérte a nemrég 70. évét betöltött Németit. /Végh Balázs: Régészeti barangolás Szatmárban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2009. december 11.
Ismeretlen tettesek elhervadt koszorút helyeztek Kaffka Margit írónő nagykárolyi szobrára. A költőnőnek 2000-ben szobrot szülővárosa a kastélypark melletti sétányon. Sróth Ödön, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke szerint nem kizárt, hogy magyarellenes cselekedetről van szó, mivel nemrég az Ady-emléktáblán elhelyezett koszorút is megrongálták. Pár hete helyezték el a kegyelet koszorúit az Ady Endre egykori iskolájának falán lévő emléktábla alá. A magyar nemzeti szalagokkal díszített koszorút másnap reggelre megtépázták, lecibálták róla a nemzeti jelképeket. /Végh Balázs: Gúnyt űztek Kaffka Margit nagykárolyi szobrából. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
